Internetes Kereskedelem Tőrvényi feltételei

ÚTMUTATÓ A WEBÁRUHÁZAK ÜZEMELTETÉSÉHEZ


HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK, TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, ELEKTRONIKUS SZERZőDÉSEK JOGI TERMÉSZETE. ELÁLLÁSI JOG, REKLÁMOZÁS AZ INTERNETEN

Az internetes kereskedelem számtalan előnyéről manapság már mindenki hallott, de ezeket az előnyöket sokszor megnehezíti a tevékenységre vonatkozó jogszabályok kusza rendszere. Ezekből a legfontosabbakat szedtük ki egy csoportba és tárjuk érdeklődőink elé.

I. Elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó jogszabályok


Az Internetes kereskedelem a magyar jogi szabályozás szerint – általános jellemzőit tekintve- kereskedelmi tevékenységekkel azonos megítélés alá esik.
E kereskedelmi formával foglalkozhat (a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvény alapján) a Magyarországon létrehozott, illetve a (külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. CXXXIV törvény értelmében) a képviseletet, fióktelepet alapító külföldi székhelyű vállalkozás. Az elektronikus kereskedés folytatásának alapvető feltétele a számlaképesség Az elektronikus kereskedı tevékenysége a hazai jog szerint csomagküldő tevékenységnek minősül, ebből kifolyólag az internetes kereskedelemmel foglalkozó társaságra irányadóak az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló
15/1989 (IX.7.) KeM rendelet előírásai.
Fontos jogszabályi változás, hogy 2008. március 31-től a csomagküldési kereskedés üzlethelyiség nélkül is folytatható kereskedelmi tevékenységnek minősül (2007.XCIV Tv), így nem szükséges üzlethelyiséget fenntartania annak a vállalkozásnak, aki kizárólag az Interneten keresztül értékesít, értelemszerűen nem kell beszerezni az üzlethelyiséghez/vevőszolgálati helyiséghez szükséges működési engedélyt sem. A fogyasztók a távértékesítés során őket, megillető jogokat a kereskedővel való személyes találkozás nélkül is érvényesíthetik, pl. elállási joguk gyakorlásához a hibás vagy nem kívánt terméket postán is visszaküldhetik a kereskedőnek, így elég, ha az vállalkozások elektronikus ügyfélszolgálatot működtetnek illetve telefonos elérhetőséget üzemzavar esetére.
Ha a vállalat mégis fenn akar tartani üzlethelyiséget, akkor ahhoz be kell szereznie a működési engedélyt, valamint szükséges szakhatósági engedélyeket stb.
A működési engedély beadásának kérelméről a tudnivalókat a 133/2007. (VI.13) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendeletet fogalmazza meg.
A kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges tudnivalókról, pedig bővebb információk a http://cegvezetok-klubja.cegnet.hu/2005/7/2-engedely-kereskedelmi- tevékenységekhez oldalon olvashatók. A 25/2007. (II.28) GKM rendelet értelmében 2007. március 8-tól a csomagküldő kiskereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételi kötelezettsége megszűnt, így ettől az időponttól a kereskedelmi tevékenység folytatásának már nem feltétele a nyilvántartásba vétel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál. A kiskereskedelmi tevékenységi körre (TEÁOR 52.) engedéllyel rendelkező kereskedőknek semmilyen külön engedélyre nincs szükségük a csomagküldő kereskedelem folytatásához, a kiskereskedelmi tevékenység ezt magában foglalja (15/1989 (IX.7.) KeM.r.2.§.). Ezért az internetes kereskedelmet folytató cégeknek a cégbejegyzésben szereplő tevékenységi körben a kiskereskedelmi tevékenységnek szerepelnie kell.

II. Tájékoztatási kötelezettségek


Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtókkal szemben előírt kötelezettségek közül talán a legfontosabb, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által leginkább ellenőrzött az adatközzétételi kötelezettség. Az online kereskedelem hazai szabályozásában kiemelkedő jelentőségű a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. Rendelet.
A rendelet az elektronikus úton kereskedőre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség körében előírja, hogy a fogyasztónak a szerződés megkötése előtt kellő időben, egyértelműen, közérthető és pontos tájékoztatás útján értesülnie kell a vállalkozás leglényegesebb adatairól és a kötendő szerződés legfontosabb elemeiről. Ezek a követezőek:
- cégnév
- székhely
- cégjegyzékszám/vállalkozói igazolvány szám
- adószám
- ha üzlettel rendelkezik, az üzlet címe
- elektronikus elérhetősége
- telefonszám
- cég képviselőjének neve
Mindezeken kívül lényeges, hogy a kereskedő érthetően tájékoztassa a vevőt az alábbiakról:
- szerződés tárgyának (értékesített termékek) lényeges tulajdonságai
- ellenszolgáltatás, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket
- szükség szerint a szállítási költséget
- a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeit
- elállás joga és annak feltételei, ideértve azt az esetet, ha a fogyasztót az elállás joga nem illeti meg
- a cég azon telephelyének címét, ahova a fogyasztó a kifogásait érvényesítheti
- a szavatosság, jótállás feltételei valamint a teljesítést követıen igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítása
Ezen alapvető információk meglétét a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség bármikor ellenőrizheti. A személyes adatok védelméről szóló 1992. LXIII. Törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a kereskedőnek biztosítania kell, hogy a felhasználó az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a kereskedő mely adatkezelési célokból milyen személyes adatokat kezel.

III. Elektronikus úton létrejövő szerződések jogi természete


A távollevők között kötött szerződések esetében az egyik legfontosabb, fogyasztókat védő intézmény a 8 munkanapon belüli, indokolás nélküli elállási jog. Nagyon fontos, hogy erről a jogáról a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell a fogyasztót, különben a nyitva álló határidő 3 hónapra hosszabbodik meg.
A megrendelés elküldéséről a kereskedőnek kötelessége valamilyen írásos formában megnyilvánuló tájékoztatót is küldenie, ami egyben visszaigazolás, az ajánlat elfogadása, a szerződés létrejöttét tanúsító okirat.
A törvény garantálja, hogy a kereskedőnek legkésőbb a fogyasztói ajánlat (megrendelés) elküldését követő 48 órán belül visszaigazolást kell küldeni, mert ennek hiányában a fogyasztó ajánlati kötöttsége megszűnik, azaz nem köteles a megrendelés továbbiakban való fenntartására.
Kereskedőnek biztosítania kell, hogy az ügyfél megrendelése elküldése előtt egyszerűen megvizsgálhassa, hogy a megadott adatokban elírt-e valamit, és ha szükséges, azt kijavíthassa
A technikai feltételek mellett kereskedő köteles a megkötendő szerződésre irányadó általános szerződési feltételeket (ÁSZF) készíteni.
A megrendelés technikai lépéseiről szóló tájékoztató és az ÁSZF weboldalon való közzététele szintén törvényi kötelezettsége a szolgáltatónak. Az ÁSZF-ek számos részletszabályt tartalmazhatnak a megrendelés folyamatáról, a gazdálkodó szervezet teljesítéséről, a fogyasztót és a szolgáltatót megillető jogokról és kötelezettségekről. Ajánlatos ÁSZF-be foglalni, hogy belföldi jogvita esetén a felek melyik bírósághoz fordulhatnak. Azt azonban jó tudni, hogy ezek az ÁSZF-ek nem írhatják felül az elektronikus kereskedelemről szóló törvény és a távollévők között kötött szerződéseket taglaló kormányrendelet garanciális szabályait, így mindenekelőtt a fogyasztót megillető elállási jog gyakorlásának feltételeit, a weboldalon elhelyezett tájékoztatásra vonatkozó követelményeket, a szolgáltató hibás termékért való felelősségét.

IV. A fogyasztó elállási joga, igényérvényesítés

A megrendelt terméket az ÁSZF-ben megjelölt határidőn belül, de legkésőbb 30 napon belül fel kell adnia a kereskedőnek. Mivel a távollévők között kötött szerződésekről szóló kormányrendelet általános elállási jogot biztosít a fogyasztónak, melyet érvényesen nem zárhat ki a szolgáltató. A vásárló ugyanis az áru kézhezvételétől vagy szolgáltatás megrendelése esetén a szerződés megkötésétől (a szolgáltató visszaigazolásától) 8 munkanapon belül indokolási kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől, az áru visszaszolgáltatása mellett. Arról van tehát szó, hogy bár a termék maga hibátlan, akár rendelkezik is a vásárló elképzelésével, mégis azt a vevő indokolás nélkül visszaküldheti, a vételárat pedig visszakapja. A kereskedő haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által kifizetett összeget. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. Ha a kereskedő a kiszállítás díját külön számítja fel, és külön, mint közvetített szolgáltatást jelöli a számlán, ennek a visszatérítésére nem köteles. Ilyen esetben lehet azt mondani, hogy a kiszállítás egy önálló szolgáltatás, önálló szerződéssel. A kiszállításra vonatkozó önálló szerződéstől viszont azért nem állhat el a fogyasztó, mert ezt a szolgáltatás már teljesítették az elállási határidő lejárta előtt.

V. Reklámozás az Interneten

A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény előírásait az online reklámok esetében is alkalmazni kell. Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény az általános reklámszabályok mellett azonban speciális előírásokat is tartalmaz. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2008. szeptember 1től érdemi változásokat vezet be az elektronikus hirdetésekre (SPAM) vonatkozó törvényi szabályozásban.
Folytatás
Az Ön kosara üres
Nincs még vélemény erről a termékről
Okos kereső
 
Keresési kritériumok (pl. írja be a keresett termék nevét vagy számát vagy tipusát ect..)
Részletes keresés
Bejelentkezés


Elfelejtette a jelszavát?
Regisztráció
Gng Images Laser